Túra beszámolók

Nyugati parti nemzeti parkok

2013 szeptember 13.

22. nap Semmi jetleg

Hajnali 1/2 4-ig voltam fent, és el bírtam aludni. 9-kor keltem, és egész nap dolgoztam (egy csomó munka összegyűlt + költöztetjük az egy szem boltot + a főnököm sajnos lapátra került), most jöttem haza 8-kor. Semmi fáradtság vagy álmosság. Kíváncsi leszek a ma éjszakára még, de hasonlókat (éjjel 3-kor fekvés után 9-től munka) én csinálok néha, tehát ehhez hozzá van szokva a szervezetem. Nem ismerem a jetleget!!!

Kezdem a további képek feltöltését egyelőre válogatás nélkül, de már helyesen forgatva:

https://picasaweb.google.com/104961747642399212561/2013AugSzeptWestCoast?authkey=Gv1sRgCO-UxPjRj7qw-AE

 

 

2013 szeptember 12.

21. nap hazaút

Igazából ez a projekt már kedd este elkezdődött. A Szandra sikeresen feltett a gépre még kedd este. Csak egy dezodort vettek el tőlem, mert a kézipoggyászba tettem. Most sokkal gyorsabban telt el a 11 órás út, mert az éjjel egy részét átaludtam, majd megnéztem a nálunk is reklámozott After Earth c. filmet Will Smith és a fia főszereplésével. Zürichben a reptéren találkoztam egy volt osztálytársammal Kornéllal, aki hétfőtől szerdáig Zugban dolgozik, majd a hétvégére hazarepül. Talán jövőre ő is ellátogat a West Coastra.

Számtalan felejthetetlen élménnyel lettem gazdagabb az elmúlt 3 hét során, amelynek egy kis részét talán sikerült átadni nektek, akik ezt a blogot olvastátok. Most itthon a hétvégén majd fölteszem a kint vett új fényképezőgépemmel készített sokkal több képet és videót is. Hihetetlen módon nem forgatja el a függőleges képeket (nem beszélve a videókról), pedig ezt már a 8 éves Kodak gépem is tudja. Szóval lesz dolgom bőven. Itt fogom közzétenni a másik géppel készült fényképek elérhetőségét, tehát még érdemes visszanézni ide a hétvége után is, "after party" :)

2013 szeptember 12.

20. nap Santa Monica, tengerpart

Az utolsó itteni napomon kibuszoztam Santa Monicára a tengerpartra. A HÉV után egy busz gyorsjárattal mentem, ahol meglepetésemre nem volt érvényes a bérlet, hanem kp-ben kellett 2 dollárt a gépbe csúsztatnom. Cserébe szűk 1 óra alatt kint voltam a tengerparton a belvárosból.

Megnéztem a Szandra által ajánlott 3-ik utcai promenádot. Ez ebben az autómániás országban óriási dolog, hogy ha csak 3 utca hosszan, de létrehoztak egy sétálóutcát. Nekem nagyon tetszettek a növénnyel befuttatott vasvázas dinoszauruszok. A víz nagyon hideg, szinte senki sem merészkedik bele, befelé a tengerbe meg egyáltalán nem. Eleve nem voltak sokan hétköznap lévén a tengerparton. A sokkal kisebb promenádon persze soknak tűnt a valszeg jóval kevesebb ember.

2013 szeptember 10.

19. nap LA belváros

Lassan már hazafelé indulok, ezért itt volt az ideje, hogy LA belvárosát is megnézzem. Szerencsére ma jó idő volt (és nem túl jó) egész nap, azaz 30 fok alatt maradt a hőmérséklet. Megpróbáltam követni a hirdetőoszlopokon kitett javasolt túraútvonalakat. Ezek érintették a pénzügyi negyed felhőkarcolóin kívül pl. a little Tokyót, meg a kp-i pályaudvar szerepét is betöltő Union Stationt. A Staples Centert csak a HÉV ablakából láttam (nem sok értelme lett volna leszállni, mert kívülről úgysem sok látszik, a kosarasok meg még szabin vannak), mert elmentem az Expo Parkba megnézni az Endavour űrsiklót a California Science Centerben, ahol még egy csomó egyéb kiállítás is volt, ami az otthoni Csodák Palotájára hasonlított.

Az űrsiklón kívül még az tetszett, amikor egy nagy medencében a hullámzást imitálták úgy, hogy kb. 1 méteres magasságkülönbséget generáltak. A halak meg vígan úszkáltak. Csakúgy egy másikban, ahol forgatták a vizet, és így egy kis területen is azt produkálták a kis halak ezrei, mint a tengerben. Óriási rajban úsztak, mintha egy nagy hal lennének.

2013 szeptember 9.

18. nap San Diego, állatok

Ma a hatalmas állatkertben töltöttem el egy fél napot. Ez egy modern zoo, ahol már az állatok megfelelő életfeltétele is fontos szempont, ezért meglehetősen nagy kifutókon, ketrecekben, medencékben tartják őket, hogy olykor el is tudjanak bújni az emberek elől.

Először az óriás pandákhoz mentem. Az anyaállat a földön járkált, a gyerek meg a fa csúcsán aludt, és nem sok látszott belőle. Természetesen a nagytestű állatok aratták a legnagyobb tetszést. A jegesmedve, 2 törpevíziló, egy krokodil a tengeri halakkal együtt úszkált a medencékben. Az aligátorteknős iszonyú nagy (majd egy méteres). Persze a szárazföldi óriásteknőcök még sokkal nagyobbak, de egyáltalán nem félelmetesek. Az egyik gorilla is aktívnak bizonyult, az orángutánok már kevésbé.

A gyereksarokban egy óriási kék papagájt etetett egy gondozó, egyik másik meg egy kisebb, de fütyülő papagájjal szórakoztatta a látogatókat. Érdekes, hogy az állatkerten belül is van több buszjárat, sőt egy libegőről föntről is meg lehet nézni a parkot. Sajnos onnan nem igazán látszik semmi, csak az hogy lent vannak állatházak meg kifutók. Az egyetlen negatívum, hogy számomra nem voltak mindig egyértelműek a térképek, emiatt kicsit nehézkesen találtam ki.

Hazafelé még kiugrottunk a tengerpartra fókákat nézni. Most leengedték a partra (és a vízbe is) az embereket, ezért a fókák csak egy közeli sziklára másztak ki, és nem voltak túl sokan.

2013 szeptember 8.

17. nap San Diego, hajók

Délelőtt értünk SanDiegoba, és első utunk a kikötőben állomásozó USS Midway repülőgép-anyahajóra vezetett, amit már kivontak a forgalomból, és jelenleg múzeumként szolgál. Közel 50 évig használta a hadsereg, 4500 ember teljesített rajta egyszerre szolgálatot, ami egy egész város. Kb. 3 órát töltöttünk a hajón, de akár 3 nap is lehetett volna, ha mindent alaposabban akartunk volna megnézni. Szóval óriásiak a méretek. Pl. csak fogorvosból egyszerre három volt a fedélzeten. Raktározás, kaja, mosogatás, mosás stb. mind ipari méretekben. És akkor még szót sem ejtettem a lényegről, a fedélzeten lévő számtalan repülőről és helikopterről. Ha jól értettem, 45 mp-enként tudott egy-egy repülő leszállni.

Délután elmentem egy órás hajóútra a haditengerészeti kikötő felé. A flotta sok hajója bent állomásozott, köztük a világ legnagyobb mentőhajója. Csak az oldalára festett piros kereszt lehetett 10 m magas.

Este még elmentünk sétálni a gázlámpás negyedbe. Ez egyfajta szórakozó negyed, talán a Ráday utca környékéhez tudnám hasonlítani, csak itt nincs kitiltva az autóforgalom, de a boltok még este 9 után is nyitva voltak. A játékbolt meg a képgaléria is.

2013 szeptember 7.

16. nap Sequoia NP

A már tegnapról ismerős kanyargós úton, de korán és világosban indultam útnak. Az első úticél a hatalmas fenyők, a leghíresebbel Sherman tábornokkal az élen. Eléggé elágazó ösvények vezetnek a fák között, de azért nem lehet eltévedni. A korai időpont miatt nem is voltak még sokan.

Ezután a Kaweah folyón fölfelé haladva a Tokopah vízesést terveztem megnézni. Félsikert arattam, mert a szárazság miatt gyakorlatilag csak egy kis vízér csörgedezett a sziklák között. Viszont a környező hegyek pazar látványa kárpótlást nyújtott. Sajnos ma már más nem fért bele, mert a kocsit még nyitvatartási időben kellett leadni LA-ben, ahová 4,5 óra volt az út. A 2 hét alatt megtattam 3000 mérföldet úgy, hogy SF-ba a Tamás kocsijával mentünk. Hát, ez egy nagy ország, és én még így is csak egy pici szeletét láttam, de elég szépeket.

2013 szeptember 6.

15. nap Kings Canyon

Ma a Kings Canyon következett, ami alapvetően autós túrára sikeredett (sajnos a holnapi is ilyennek ígérkezik a korlátozott idő miatt). Rengeteg szerpentinen kellett föl-le mennem miközben keresztül mentem a Kings Canyon NP-n, majd a vele határos (és holnap megnézendő) Sequoia NP-n is. Kb. 25 mérföld/óra lehetett az átlagsebességem, amiben persze az 5 percenkénti fényképezések nincsenek beleszámítva.

Először az óriási sequioa fenyőket néztem meg. Érdekes, hogy alig vékonyodik a törzsik felfelé haladva. 1700 évesek is vannak köztük, a törzsük a földnél akkora mint egy kisbusz.

Ezután az út egy panoráma szerpentinen levezet a névadó kanyonba. Rengeteg fotót készítettem, így csak délután jutottam el a kanyon végéig, ahol már annyira összeszűkül, hogy véget ér az országút, csak turistaút vezet tovább, amin el is indultam, de pont akkor kellett visszafordulnom, amikor már szép és izgalmas kezdett lenni. Közben még útba ejtettem két kisebb vízesést (Roaring és Grizzly, amik 2-3 percre vannak a főúttól. A szállásomhoz pedig keresztül kellett mennem az egész Sequioa NP-n a girbe-görbe utakon, ahol 100 m egyenes szakasz sem nagyon van. A végén mindezt már sötétben. Holnap korán kelek, megyek vissza, és megnézem, milyen világosban.

2013 szeptember 5.

14. nap Yosemite völgy

Ma a völgybe látogattam el. Először egy rövid sétát tettem a Bridalveil vízeséshez (20 perc), majd a völgy végéből egy 5 órás utat tettem a tegnap már messziről megcsodált Vernal és Nevada vízesésekhez. Közelről is páratlan látványban volt részem. Ezekhez a vízesésekhez a Glacier ponttól is el lehet jutni, csak tovább kell menni az Illilouette vízesés után, ahonnan én tegnap visszafordultam, mert nem akartam a völgy aljában kikötni, mert onnan nem jön föl a shuttle.

Ezután a Tükör tó volt a következő cél, de csalódásomra a tó teljesen kiszáradt, és csak egy homoktenger maradt helyette. Vígasztalásul egy szavasgida előttem kezdett szopni az út mellett.

Végül estefelé még elindultam a Négy Mérföldes turistaúton fölfelé a Glacier pont felé, csak hogy megnézzem, hogy milyen. Kb. a harmadánál kellett visszafordulnom időhiány miatt. Megdöbbenésemre ezt is leaszfaltozták még régen, és bár már töredezik és belepi a homok, de nagyon illúzióromboló, hogy nem "normális" turistaúton megyek föl-le.

 

2013 szeptember 4.

13. nap Yosemite fennsík

Ma a Glacier pontra mentem ki, ami a Yosemite völgy fölötti fennsíkon van. A Washburn és a Glacier ponttól rendkívül jó a rálátás a völgyre. A fényképek elkészítése után elmentem egy 3 órás túrára az Illilouette vízeséshez. Utána egy 4 órás túrán csináltam egy kört érintve a Sentinel Dome-ot és a Taft pontot, ahonnan szintén rendkívül jó a rálátás a szemközti Half Dome-ra és az El Capitanra. Kicsit hasonlít a terület a Grand Canyonra, mert itt is egy nagy kanyon peremén haladtam keresztbe menő mellékkanyonokkal, mint a Taft pontnál.

Holnap a völgybe megyek le, és lentről nézem meg azokat a látványosságokat, amiket ma föntről.