Berecz Tibi meghívására csatlakozhattam a Pénzügyőr SE túraszakosztályának 2 napos ausztriai útjához, amelynek a fő célja a Medve-szurdok volt, ahová már régen el szerettem volna jönni. A több mint 50 fős csoport egy nagy autóbusszal indult Sopronba péntek délután a kollégiumi szálláshoz. Sajnos csak az indulásnál derült ki, hogy az előzetes ígérettel ellentétben a Dagi kutyát mégsem engedik föl a buszra, így a Tibi kénytelen volt kocsival jönni.

 

1. nap Medve-szurdok és Hochlantsch (1720)

 

Reggel 6-kor indultunk a szállásról, hogy 8 körül megérkezzünk Mixnitzbe, így a szurdok bejárásán kívül még a hegyre is fel tudott menni, aki akart. A szurdok gyönyörű, amit a képek is alátámasztanak. A fából ácsolt hidak és utak 1 ember szélesek, ezért gyakorlatilag egyirányú a közlekedés, sőt előzni is csak néhol lehet. A csapat fele a szurdok után még fölmászott a Hochlantschra is, ahonnan nagyszerű a kilátás. Közben utánanéztem, hogy ferrata útvonal is megy a hegyre, tehát biztos, hogy ide is vissza fogunk még jönni. Lefelé a lankás úton a Teichalm-tóhoz mentünk, ahová közben átgurult a busz is. A lenti lankákon rengeteg tehén legelészett, a tó mellett egy óriási, fából készült tehén is hirdeti a térség egyik fő bevételi forrását. Este Sopronban bementünk a városba sétálni, és a Fő téren éppen Kokas Katalin hegedűművész adott koncertet zenakarával.

 

2. nap Hohe Wand (Wähninger és Ganghofer)

 

Vasárnap a Hohe Wand platója volt a fő cél, de hatan már alul kiszálltunk, hogy ferratázzunk egy kicsit. Végül két rövidebb, de érdekes ferratát választottunk, és éppen belefért az időbe, hogy elmenjünk a pár éve épített Felsenpfadhoz (ez egy acéllépcsőkből és hidakból álló út a sziklák magasságában a Skywalktól 2 km-re Keletre) és a Skywalk se maradjon ki. Ide jön föl az egyik legfontosabb ferrata út a Hohe Wandon: a HTL. Másztak is rajta páran, legközelebb mi is itt jövünk föl.